Mikor jelentkeztem a programba, egyáltalán nem gondoltam, hogy a képzés ennyire meghatározó élmény lesz. Jó volt látni és reménnyel tölt el, hogy a mai világban még ennyi lelkes és tenni akaró fiatal van, akiknek a közösségéhez most én is csatlakozhattam.
Az egyik személyes gondolat, amit hazahoztam a képzésekről az volt, hogy nagyon jó, hogy mindannyian mások vagyunk, és teljesen más szempontból és eszközökkel ugyan, de mindannyian egy szebb világért tevékenykedünk.
Számomra nagyon meghatározó volt szembesülni azzal, hogy mennyi abuzálás és diszkrimináció éri az embereket. Valahogyan naivan mindig azt hittem, nem ennyire gyűlölettel teli a világ.
Nagyon inspiráló volt ebben a közegben közösen gondolkodni. Mindenki hihetetlenül sokszínű volt, és ennek ellenére, vagy talán pont ezért tudtunk annyit tanulni egymástól. Ez a képzés is megerősített abban, hogy a különbözőségeinket ünnepelni kell, nem pedig szégyellni.
Nem baj az, ha nem tudja az ember egymaga megváltani az egész világot. Kisebb léptékben gondolkodni sokszor hatékonyabb, eredményesebb.
Rengeteg mindent adott nekem ez a képzés, és az egyik ilyen érzelem a hazaszeretet. Megerősítette bennem, hogy bár számos probléma van a kicsi országunkban, én tenni szeretnék a változásért. Akár apró lépésenként is.
Először igazán megrémisztett, hogy mennyi szörnyűség létezik e földön, mennyi mennyi társadalmi probléma, szenvedés, fájdalom, nehéz sorsú emberek, összedőlt rendszerek. Kilátástalannak és szomorúnak éreztem magam. “Ki vagyok én hogy mindezen segítsek?” típusú gondolatokkal. Aztán amikor elkezdtük összeszedni a társadalmi jobb-lét…
Nagyon sok új dolgot tanultam arról, hogy milyen fontos a jó kommunikáció a közösségszervezés során. De hasonlóan sokat jelentett számomra a szegregáció elleni módszerek megismerése.
A képzések mind szakmailag mind emberileg megerősítettek és motiváltak abban, amivel foglalkozni szeretnék. Már az elején éreztem, hogy nem vagyok egyedül! Sem a világlátásommal, sem a véleményemmel, sem a tenni akarásommal.
Nagy tanulság volt annak felismerése, hogy a cigányság nem egyenlő a szegénységgel. Sok emberben él ez a félreértés, bennem is sokáig összemosódott, annak ellenére, hogy szegénységben élő gyerekekkel foglalkozom.